Hogyan gyarapodik a befektetésem?
A befektetési alaphoz befektetési jegy vásárlással csatlakozhatsz, a befektetési jegy fogja megtestesíteni a tulajdoni jogodat a befektetési alaphoz. Ahhoz, hogy meghatározhassuk, hogy a befektetési alapokban összegyűlt és különböző értékpapírokba befektetett vagyonból mennyi jut egyetlen befektetési jegyre, először az alap vagyonát kell ismernünk. Ehhez szükséges a befektetési alap teljes vagyona, melyet nettó eszközértékének nevezünk. A nettó jelző itt arra utal, hogy az alapban lévő eszközök összes értékéből, illetve az alap követeléseiből (az értékesített értékpapírok még be nem folyt ellenértékéből) levonásra kerül az alappal kapcsolatos összes működési költség. Ezt a nettó eszközérték összeget osztjuk el a forgalomban lévő befektetési jegyek számával, így kapjuk meg, hogy a vagyonból mennyi jut egy befektetési jegyre. Ezt az alap árfolyamának nevezzük, amelyen történik a befektetési jegyek vásárlása és visszaváltása is. Befektetőként célunk az, hogy magasabb árfolyamon váltsuk vissza a korábban megvásárolt befektetési jegyünket. A vásárlási és eladási árfolyam közötti különbség lesz a befektetésünk hozama.
Mi az ajánlott befektetési időtáv?
A befektetési alap kezelője – Befektetési Alapkezelő – minden esetben egy minimálisan ajánlott befektetési időtávot határoz meg, mely időszak alatt az árfolyam ingadozás kiegyenlítődik. Befektetési döntésünk meghozatala előtt ezt minden esetben célszerű figyelembe vennünk, azaz a pénzügyi céljaink időtávjához igazodó ajánlott befektetési időtávval rendelkező alapot választanunk.
Milyen típusú befektetési alapok közül választhatok?
A befektetési alapokat megkülönböztethetjük az alapján, hogy hogyan lehet hozzájuk csatlakozni.
- Nyíltvégű befektetési alapokhoz bármikor csatlakozhatunk, illetve vissza is válthatjuk. Ezek a befektetési alapok általában határozatlan futamidejűek, azaz mi döntjük el, meddig tartjuk benne megtakarításunkat.
- Zártvégű befektetési alapokhoz csak az alap indulását megelőző jegyzési időszakban lehetséges csatlakoznunk. Ezek a befektetési alapok határozott futamidőre jönnek létre, azaz konkrét lejárattal rendelkeznek, így a befektetett megtakarításunkat ezen időpontig az befektetési alapban kell tartani. Természetesen, ha a futamidő alatt mégis szükségünk lenne a befektetett összegünkre, tőzsdei megbízás útján értékesíteni tudjuk a megvásárolt befektetési alapunkat. Fontos, hogy ezen esetben a pillanatnyi kereslet fogja meghatározni a befektetésünk ellenértékét.
A befektetési alapokat megkülönböztethetjük az alapján, hogy milyen típusú eszközbe fektetik a befektetők megtakarítását.
Alapvetően a befektetési alap befektetési politikai szabályrendszere határozza meg, hogy milyen befektetési eszközöket, mekkora arányban tarthat a portfóliójában a befektetési alap. Ez alapján a következő befektetési alapokat különböztetjük meg:
- Pénzpiaci alapok:
Rövid lejáratú, minimális kockázatú értékpapírokba és banki instrumentumokba fektetnek. A portfólió alkotóelemei bankbetétek, diszkontkincstárjegyek, államkötvények, pénzintézeti és vállalati kötvények. Ezen befektetési stratégiájának célja, hogy rövid lejáratú papírokba való befektetéssel a legalacsonyabb kockázat vállalása mellett stabil, kiszámítható, infláció feletti hozamot érjen. Kockázatkerülő ügyfelek számára ideális.
- Kötvény alapok:
Bankbetéteket, kockázatmentesnek minősülő értékpapírokat – például a magyar állam által kibocsátott államkötvényeket, diszkontkincstárjegyeket –, alacsony kockázatú jelzálogleveleket, vállalati kötvényeket és banki értékpapírokat tartalmaznak. Cél a befektetett tőke értékének megőrzése és versenyképes pozitív reálhozam elérése.
- Ingatlan alapok:
Különböző kereskedelmi és lakó ingatlanokba való befektetései révén az államkötvény és a részvénybefektetések között kiegyensúlyozott átmenetet képez, azaz az államkötvényeknél magasabb, míg a részvényeknél alacsonyabb a várhatóan hosszú távon elért hozam és a megtestesített kockázat. Mérsékelt kockázatvállalási hajlandóságú ügyfelek számára ideális.
- Részvény alapok:
A részvények kiválasztását az egyes vállalatokra, iparágakra vonatkozó, valamint az egész gazdaságot átfogó elemzések segítik. A részvény alapok tovább oszthatók területi szektorok szerint – pl.: fejlődő országok, feltörekvő országok, USA, globális, nemzetekre fókuszáló alapok –, valamint iparágak szerint – pl.: autóipar, energetika, robotika, alternatív energiahordozók részvényeit tartalmazó alapokra. Magas kockázatvállalási hajlandósággal rendelkező ügyfeleknek ideális.
- Vegyes alapok:
A kötvény és a részvény eszközosztályokat vegyítik a portfoliójukban, melynek arányát a befektetési politika határozza meg. Ezen belül is 3 fő kategóriát határozhatunk meg, kockázati szint szerint növekvő sorrendben: óvatos, konzervatív, dinamikus.
- Abszolút hozamú alapok:
Nem egy adott eszközosztályhoz kötött, cél, hogy minden piaci helyzetben pozitív hozamot biztosítson az ügyfelek számára. Így a befektetési politikában nincs is előírva, hogy milyen befektetési eszközből mennyit tarthatnak a befektetési alap portfóliójában. Magas kockázatvállalási hajlandósággal rendelkező ügyfeleknek ideális.
- Származtatott alapok:
Közvetlenül nem, hanem valamilyen származtatott eszközön keresztül fektetnek az értékpapírokba például egy indexbe való befektetéssel. Jellemzője, hogy a befektetési alap tőkeáttételes pozíciót is felvehet, így az átlagosnál, illetve a hagyományos befektetési alapoknál nagyobb a befektetési kockázata. Magas kockázatvállalási hajlandósággal rendelkező ügyfeleknek ideális.
- Tőkevédett alapok:
a befektetett tőkét a futamidő, vagy egy előre meghatározott tartási idő után mindenképpen visszafizetik. Kockázatkerülő ügyfelek számára ideális.
