Az Otthon Centrum háromnegyed éves jelentése szerint a használt tégla társasházi lakások négyzetméter ára, az V. kerületben a legdrágább, itt 1 millió forintot meghaladó átlagáron történtek tranzakciók 2019 első kilenc hónapjában. A Belváros többi kerületében valamivel mérsékeltebbek a négyzetméterárak, az említett időszakban 620-740 ezer forint között alakultak. Ugyanakkor a XIII. kerületben 820 ezer forint/m2 áron is értékesítettek ingatlanokat, míg a külső pesti kerületekben 460-650 ezer forint közé estek a négyzetméterárak. Buda kedvelt kerületeiben 700-830 ezer forintért cseréltek gazdát a lakások.  

Az idei év első kilenc hónapjában a főváros külső kerületeiben 30-40 százalékos volt az árnövekedés az előző év azonos időszakához képest, ami meghaladja a belvárosi kerületek többségében tapasztalt 20-25%-os drágulást. Ez alapján elmondható, hogy a fővárosi belső körzetek mellett egyre kedveltebbek lettek a külső kerületek, amelyek megfizethetőbbek a belvárosi és budai kerületeknél. A jelentés tranzakciós és vándorlási adatokra vonatkozó számaiból pedig az látszik, hogy a főváros helyett egyre többen részesítik előnyben az agglomeráció településeit. Ugyanez tapasztalható vidéken is, ahol a megyei jogú városok helyett, egyre többen vásárolnak ingatlant a városkörnyéki településeken. 

A budapesti agglomerációban a Monori járásban átlagosan 22 millióba kerül egy családi ház, ennél valamivel többért lehet vásárolni a Vecsési és Szigetszentmiklósi járás településein, de az ár még mindig 30 millió forint alatt marad. Ezzel szemben a Budakeszi járás esetében már nagyot ugrik az árszint, a fővárost körbeölelő északi és észak-nyugati szektorban megközelítette az 50 millió forintot az átlagár. „Az agglomerációban érezhetően megnőtt kereslet pörgeti a piacot, az árnövekedés mértéke egyes helyeken egészen jelentős: a Gyáli járás településein a családi házak átlagos ára egy év alatt több, mint 40 százalékkal emelkedett” – összegezte az adatokat Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője, aki szerint vidéken is hasonló elmozdulás érezhető a piacon. 

A használt családi házak árazása a legtöbb megyeszékhelyen hasonló (100-250 ezer Ft/m2), efölött Székesfehérváron, Debrecenben, Sopronban és Érden kínálnak többért egy négyzetmétert (300 ezer Ft/m2). „2014 óta a legmeredekebben a nagyvárosok környéki településeken nőtt meg az adás-vételek száma a lakáspiacon, de a legtöbb ingatlan a legnagyobb városokban és fővárosi kerületekben cserél gazdát” – mondta Soóki-Tóth Gábor. A KSH negyedéves adatait elemezve a trendek egyértelműen a kisebb települések ingatlanpiaci élénkülését vetítik előre.  

A fővárosban az évente tulajdonost cserélő ingatlanok száma csökkenést mutatott az utóbbi két évben, míg a kisebb városokban, a fővárosi agglomerációban és a vidéki városok vonzáskörzetében található falvakban enyhén emelkedett az adás-vételek száma. Ez még nem jár együtt az árnövekedés megtorpanásával: az Otthon Centrum Debrecenben mérte a vidéki városok között a legdrágább átlagárat a használt tégla 

társasházi lakások szegmensében (430 ezer Ft/m2), az árnövekedés – alighanem a küszöbön álló jelentős autóipari beruházásnak is köszönhetően – majdnem elérte a 30 százalékot. 

A jelentés kitér az ingatlanok eladási idejére is. Eszerint a panellakások átlagos forgási sebessége 67 nap, a leggyorsabban továbbra is Budapesten és a régióközpontokban lehetett ilyen lakást értékesíteni, átlagosan kicsit kevesebb, mint két hónap alatt: ráadásul ebben a szegmensben volt a legkisebb az alku mértéke is. A tégla társasházi lakások forgási ideje 85 nap volt, csak a legkisebb városokban volt ennél valamivel magasabb. A családi házak esetében a válság óta először fél év alá csökkent az értékesítési idő, de a településméret itt is jelentősen meghatározza az eladáshoz szükséges időt.