Az Otthon Centrum (OC) a nemzetközi szakmai trendekhez igazodva idén is összeállította saját élhetőségi rangsorát. A lista összeállítása során a szakemberek a 20 ezer főnél népesebb városok életminőség szempontból lényeges mutatószámait vették alapul. A településeket az öt mutatóban elért maximális százalékos eredményeik alapján rangsorolták, az így elért helyezéseket egyértelműen visszaigazolta az adott településre jelenleg érvényes árszint is. „Jelentős hatással vannak az ingatlanárakra az életminőségi mutatók, a listán elől szereplő kerületekben és városokban a legdrágábbak a lakások: az Otthon Centrum 2023-as élhetőségi rangsorának első tizenegy helyén fővárosi kerületek állnak, és csak ezután következnek a vidéki városok – ismertette a felmérés adatait Soóki-Tóth Gábor. Az életminőségi mutató százalékos kifejezéséhez az egészségügyi, oktatási, foglakoztatási és népjóléti mutatókat vették figyelembe - tette hozzá az elemzési vezető.

Az elmúlt évekhez hasonlóan ismét a fővárosi kerületek végeztek az OC életminőségi rangsorának élén. Az I. és V. kerület holtversenyben elért, 81 százalékos értéke kiugróan magas, a két városrész az összes mutatóban átlag feletti. A különbség, hogy amíg a pesti kerület a gimnáziumi tanulók, addig a Várnegyed a háziorvosok és felsőfokú végzettségűek arányában előzi meg riválisát. A VI. kerület 73 százalékos értékkel az előkelő harmadik, amit elsősorban a foglalkoztatottságnak köszönhet. Ezután már sűrűsödik a mezőny és a következő nyolc helyen Budapest belvárosi és közép - budai kerületei állnak, 62-68 százalékos értékkel. Jó helyezésük a foglalkoztatottak, valamint a budai kerületek esetében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők magas arányának tudható be.

A rangsorban két megyei jogú város, Eger és Veszprém következik, 61 és 59 százalékos értékkel. A két megyei jogú város a foglalkoztatottak arányában és a településre vándorlók számában volt a legjobb.

Ezután az agglomerációs települések viszik a prímet: Veresegyház, Budaörs, Szentendre, Gödöllő, Vác és Dunakeszi egyaránt vándorlási pozitívumának köszönheti kedvező pozícióját. A 20 ezer főnél népesebb települések közül népesség - arányosan Veresegyházra vándoroltak a legtöbben, de a többi települést is sokan választották lakóhelyül. Ugyanakkor a foglalkoztatottak aránya is kiemelkedően magas az agglomerációs településeken, vagyis ez is hozzájárult a jó helyezésekhez.

A megyei jogú városok között Eger és Veszprém végzett a legelőkelőbb pozícióban, majd a régió - központok következnek: Győr 54,9 százalékos értékkel a 23. a rangsorban (a harmadik a megyei jogú városok közül), majd Pécs (54,7 %), Miskolc (54,6%), Székesfehérvár (54,5%) a sorrend. A kisebb megyei jogú városok a lista harmadik harmadában végeztek: a 83 települést összesítő rangsorban Nagykanizsa az 58., Zalaegerszeg a 64. helyen áll, míg a legrosszabbul teljesített Hódmezővásárhely a 70. helyezett, 46 százalékkal.

„Fontos kiemelni, hogy a mezőny közepe rendkívül sűrű és minimális különbségek döntöttek a sorrendről” – árnyalta az adatokat a szakember, aki elmondta: a középmezőnytől csupán Ózd (38 százalék) és Hajdúböszörmény (41 százalék) szakadt le, a két település mutatóját a felsőfokú végzettségűek és a foglalkoztatottak kedvezőtlen aránya rontotta le.

Soóki-Tóth Gábor megjegyezte, amikor a települési négyzetméterárakkal korrigálták az indexet, akkor az élhetőségi rangsorhoz nagyon hasonló sorrendet kaptak, amelynek első tíz helyén ugyanúgy a fővárosi kerületek állnak. Ugyanakkor megjegyezte, bizonyos esetekben az árak felülreprezentálják az adott kerületeket – ez leginkább Budára érvényes –, ahol az ár 4-6 százalékkal emeli a városrész értékeit, vagyis „az emberek a magasabb életminőséget kínáló környezetért hajlandók többet fizetni.”

A téglalakások négyzetméterára Salgótarján, Komló, Orosháza és Ózd értékét lefelé húzzák 5 százalékkal, noha a lehetőségek terén ezek a települések sem szenvednek hátrányt, azonban az itt elérhető szolgáltatások, valamint a városok szubjektív megítélése hátrányosan érinti az említett városokat.