Az Otthon Centrum közreműködésével otthonra talált fiatalok 18 százaléka Budapest belső kerületeit, döntően a VII., VIII., IX. kerületet favorizálta, és ettől csak kis mértékben maradt le a X., XI. és a XIII. kerület. A régióközpontok közül Debrecen és Miskolc emelkedett ki, míg a megyei jogú városok esetében Kecskemét. Az összes tranzakción belül a 30 évnél fiatalabb generáció jelenléte a vevők között Budapest IX. és X. kerületében, Miskolcon, Kecskeméten, valamint a főváros olcsóbb peremkerületeiben volt átlagon felüli. Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője szerint, a területi preferenciák leginkább a korosztályon belüli élethelyzet alapján rajzolódnak ki Az egyedülállók és a gyermektelen párok inkább a városi, belvároshoz közeli lakásokat keresik, míg a gyermekkel költözők, illetve családot tervezők már a családi házas, ugyanakkor megfizethetőbb városszéli és agglomerációs településeken keresik a számukra legideálisabb otthont.

A fiatalok elvárásai már a pandémia okozta leállás előtt is különböztek az idősebb generáció igényeitől, ám ezek a különbségek a korábbinál is erőteljesebben jelentek meg a piacon a világjárvány miatt. A fiatal családosok körében még jobban felértékelődött a saját kert, a használható méretű terasz, a nagyobb szobaszám, illetve az otthoni munkavégzés elterjedésével az ezt kényelmesen biztosító elrendezés. Fontos szempont lett a biztonságos, széles sávú internet elérés, a kerékpár, e-roller, valamint a babakocsi biztonságos tárolásának lehetősége is. Ugyanakkor az ingatlan elhelyezkedése is nagyobb figyelmet kapott a megfelelő ingatlan kiválasztása során. Elsősorban azért, hogy otthonaikat akár éjszaka, a szórakozóhelyekről, közösségi helyszínekről is elérhessék tömegközlekedéssel. Szempont még, hogy elfogadható, lakható állapotú legyen az ingatlan: az ennél jobb állapotú, prémium minőséget jelentő ugyanis sokkal drágább, míg a rosszabb állagú felújítást igényel – ezek az opciók nem annyira népszerűek a fiatalok körében, összegezte a trendeket a szakember.

De a vásárlást további tényezők is erőteljesen befolyásolják: a saját erő nagysága, a hitelképesség, az életmód-igények, a biztos munkahely garantálta megélhetési perspektíva. A fiatalabb generáció ingatlanvásárlását a szülői házból való elköltözés is motiválhatja, de ezt egy albérlettel is meg lehet oldani. A vásárlás ennél jóval hosszabb távú elköteleződést jelent, általában a párkapcsolat, a gyermekvállalás a legerősebb motiváció, árnyalta a képet Soóki-Tóth Gábor. A pályájuk elején lévő vevők számára a megfizethetőség kiemelten fontos, illetve a már említett egyéni élethelyzet és életmód nagy mértékben befolyásolja döntésüket.

Nem véletlen, hogy a 30 évnél fiatalabbak körében – az Otthon Centrum tapasztalatai szerint – a családi házakat vásárolták a legnagyobb arányban (44 százalék), de ez az arány az idősebb korcsoportokhoz képest jóval alacsonyabb. Ezt követte a tégla építésű társasházi lakás (31 százalék) és a panellakás (18 százalék). Legdrágább, új építésű lakást csak egészen kis hányad vásárolt (7 százalék). Az átlagos alapterület mutatja, hogy nem áll rendelkezésre korlátlan anyagi forrás, legyen az akár szülői segítség, saját megtakarítás, hitel vagy támogatás, illetve ezek bármilyen kombinációja. A fiatalok által vásárolt családi házak átlagos alapterülete 86 m2, a társasházi lakásoké és a paneleké 52-54 m2, míg az új építésű lakást vásárlók átlagosan 79 m2-es ingatlant engedhettek meg maguknak. A vásárlások legnagyobb része (43 százalék) készpénzzel történt, illetve készpénz mellett hitel igénybevételével (31 százalék). Az Otthon Centrum által közvetített adás-vételek során a harmincnál fiatalabb vevők mindössze 26 százaléka vett igénybe valamilyen támogatást (CSOK, CSOK-hitel, babaváró, illetve ezek kombinációja), ami elsősorban annak tudható be, hogy ezek a támogatások a családokat célozzák és a huszonévesek nagyobb része – amennyiben lakást vásárol – ezt még nem köti össze feltétlenül a családalapítással.