„A koronavírus járvány egyik ingatlanpiaci hatása, hogy egyértelműen megnőtt a kereslet a kertes házak iránt, és ez jól érzékelhető áremelkedést generált ebben a szegmensben egy év alatt” – összegezte az Otthon Centrum elemzési vezetője a telekpiac leglényegesebb változásait. Soóki - Tóth Gábor elmondta, azok, akik a használt eladó házak között nem találtak igényeiknek és anyagi lehetőségeiknek megfelelő ingatlant, a telekpiac felé fordultak, hogy építkezzenek.

Az Otthon Centrum közreműködésével az év első kilenc hónapjában 20 százalékkal több telek talált új tulajdonsora, mint a tavalyi év azonos időszakában. Mindez az árakra is jelentős hatással volt, a legtöbb településen 30-50 százalékkal megugrott a családi házak építésére alkalmas telkek ára, de a legnépszerűbb városokban – Érden, Debrecenben, valamint Cegléden - akár másfélszeres az áremelkedés.

A szakember elmondta, az emelkedés mértékében és az árakban továbbra is jelentős különbség van az országrészek, régiók között. Jellemzően a nagyvárosok kertvárosias városrészeiben és a városkörnyéki településeken jelentős az áremelkedés, míg a nagyobb foglalkoztatási centrumoktól távol elhelyezkedő településeken nem, vagy csak kis mértékben. Debrecenben vagy Érden majdnem duplázódtak a telekárak, csak úgy, mint az említetteknél jelentősen olcsóbb árszínvonalú telekpiaccal jellemezhető Cegléden.

Továbbra is a fővárosban a legdrágább telekhez jutni. A III. kerületben 65 ezer forintot kértek négyzetméterenként a családi, illetve ikerház építésre alkalmas telkekért. Hasonló a helyzet a Buda többi kerületében is, míg a külső pesti városrészekben is csak néhány ezer forinttal kell kevesebbet fizetni a vásárlóknak négyzetméterenként. De a Budapesthez közeli településeket is több tízezer forintos négyzetméterárak jellemeztek idén: Budakeszin és Solymáron 30 ezer, Érden 25 ezer, Diósdon 20 ezer, míg a távolabbi településeken 5-10 ezer forint közötti fajlagos ár uralta az idei évben megkötött tranzakciókat.

A Balaton-parti településeken és a nagyvárosokban is gyakran 50 százalékot meghaladó áremelkedés a jellemző. Az itt kialakult árszint a fővárosi agglomeráció, illetve a külső budapesti kerületek telekáraival vetekszik. A népszerű Balatonlellén akadt telek, amely négyzetméterenként 50 ezer forintért kelt el, de Siófokon is minimum 25 ezer forint volt a családi ház vagy nyaraló építésére alkalmas építési telek fajlagos vételára. A legkeresettebbek továbbra is a vízparthoz közel található telkek, illetve azok a 40-50 éve épült önálló üdülőházak, amelyek bontását követően a mai igényeknek megfelelő családi ház vagy nyaraló építhető.

A vidéki városok átlagos telekár rangsorát az ország második legnagyobb városa, Debrecen vezeti, ahol 22 ezer forintos négyzetméterár a jellemző, míg a többi megyei jogú városban néhány ezer forinttal kedvezőbb fajlagos áron lehetett családi ház építésére alkalmas telekhez jutni idén. A kisebb városokban akár ennek negyedéért is, Pápán 5000 Ft/m2 áron is kelt el építési telek. A skála túlsó felén jellemzően a kevésbé népszerű, a nagyvárosoktól távolabb fekvő, kisebb települések találhatók, ahol a fajlagos telekár néhány ezer forint. Az Otthon Centrum által közvetített adás-vételek alapján Zalalövőn 4000, Úrhidán 3500, Dunaalmáson 2500 forintos átlagos négyzetméteráron cseréltek tulajdonost az építési telkek.

„Ahogy minden ingatlan esetében, úgy a telkek árazásában is elsősorban az elhelyezkedés a meghatározó, de nemcsak a régiók szintjén, hanem a településen belül is. Nem mindegy, hogy vízparti vagy attól távoli telekről van szó, illetve az sem, hogy milyen a telek panorámája” – sorolta az árazásában fontos szerepet játszó tényezőket a szakember. Elmondta, a fekvés és a beépíthetőséget ugyancsak befolyásoló terepviszonyok mellett szintén hatással van a fajlagos árra a telek mérete is. Jellemzően a kisebb méretű telkek négyzetméterre vetítve drágábbak, míg a nagyobbak, amelyek főként vidéken és a kisebb településeken fordulnak elő, fajlagosan olcsóbbak, de abszolút értékben a különbség kevésbé érzékelhető.

Ugyanakkor a drágulási trendet nem csupán a kereslet növekedése hajtja, hanem az is, hogy az agglomerációs településeken az elmúlt években a növekvő népességszám jelentős terhelést okozott a forgalom, és a közszolgáltatási infrastruktúra tekintetében is, ezért egyre több önkormányzat igyekszik korlátozni az új beépítés lehetőségét. Ezt jellemzően a telkenként építhető lakásszám szűkítésével és a minimálisan kialakítható új telkek méretének megnövelésével érik el. Ez nemcsak a létrejövő új telkek árát növeli, de a kínálat korlátozása a használt családi házakat is drágítja.