Indul az egyetemisták rohama az albérletekért

Hódít a közösségi lakáshasználat a hallgatók között – Bérlés helyett érdemes lehet vásárolni

Július 25-én, a felvételi ponthatárok kihirdetésével elindul az egyetemisták és főiskolások rohama az albérletekért. A fővárosban egy egyszobás lakás havi bérleti díja átlagosan 96 ezer forint körül indul, míg a vidéki nagyvárosokban átlagosan 73 ezer forint. Budapesten az elmúlt tíz évben több kerületben megduplázódtak az árak – derül ki az Otthon Centrum friss albérleti körképéből.

A felvételi ponthatárok jövő szerdai kihirdetésével elindul az egyetemisták és főiskolások hajszája az albérletekért a nagyobb egyetemi városokban és Budapesten. Komoly kihívás elé állítják azonban az albérletet keresőket a magas árak – derül ki az Otthon Centrum friss albérleti körképéből.

„A kereslet a diákok részéről az egyetemi és főiskolai kampuszok környékére irányul. Budapesten a BME, a Corvinus, az ELTE, a SOTE létesítményeinek elhelyezkedése miatt a belvároshoz közeli, jó tömegközlekedéssel rendelkező városrészek a kedveltek, különösen a VII., VIII., IX. kerület, illetve a XI. kerület” – mondja Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum vezető elemzője. Az egyetemi városokban is a kampuszokhoz közeli, jó közlekedéssel rendelkező ingatlanok a legkeresettebbek, a legfelkapottabb környékeken az árak is magasabbak.

07:17_1

Budapesten egyszobás lakást átlagosan havi 96 ezer és 116 ezer forint között lehet bérelni, elhelyezkedésétől függően, míg a vidéki nagyvárosokban már 73 ezer forinttól elérhető egy kis garzon. „A magas árak és a költségek megosztása miatt ugyanakkor jellemző a közösségi lakáshasználat a hallgatók körében, azaz összeáll 2-4 fő, és közösen bérel egy nagyobb lakást” - mondja Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum vezető elemzője.

A diákok, fiatal pályakezdők, az egyetemi élet során összeszokott baráti társaságok elsősorban anyagi megfontolásból választják a közös életet: egy 140-160 négyzetméteres lakást közösen bérelve egy főre vetítve lényegesen olcsóbb a lakhatás, mint önállóan egy kis lakást bérelve. Hozzáteszi: a hasonló, közös bérlésre alkalmas 2-3 szobás lakások átlagos bérleti díja a fővárosban havi 144 ezer és 253 ezer forint között mozog, míg a vidéki nagyvárosokban átlagosan 112 ezer forint havonta. Aki csak szobát szeretne bérelni, a vidéki nagyvárosokban átlagosan havonta 40 ezer, Budapesten 52 ezer forintot kell átlagosan fizetnie.

Az egyetemisták nagy bánatára jelentősen nőttek az albérletárak az elmúlt években. Míg 2009-ben a VI. kerületben átlagosan 1798 forintot kértek el négyzetméterenként a bérlőktől az Otthon Centrum adatai szerint, addig 2018. első félévében ez a szám 3139 forint volt. Ez pedig azt jelenti, hogy míg 2009-ben egy 40 négyzetméteres ingatlan bérlése ebben a kerületben 71 920 forintba került átlagosan, addig idén már 125 560 forintot kellett fizetnie annak, aki Terézvárosban szeretne egy garzont bérelni. Az árak kivétel nélkül minden kerületben jelentősen emelkedtek.

07.17_2

Bérlés helyett megéri lakást vásárolni

Mivel a bérleti díjak gyakran azonos vagy nagyobb összeggel terhelik a családi kasszát, mint egy lakásra felvett hitel törlesztőrészletei, sok család dönt inkább úgy, hogy hitelből lakást vásárol az egyetemista gyermek számára albérleti díj fizetési helyett. Ilyen esetben a nagyobb lakás szobáit albérlőknek is ki lehet adni, ezzel csökkentve a hiteltörlesztési költségeket. „Egy átlagos – 2 szobás, 55-60 négyzetméteres lakás – havi hiteltörlesztése, megfelelő futamidő és kondíciók megválasztásával, akár olcsóbb is lehet, mintha ugyanezt a lakást bérelnénk” – hangsúlyozza Soóki-Tóth Gábor. Az Otthon Centrum friss eladási és albérleti statisztikáit böngészve Budapesten, kedvező fekvésű belváros-közeli vagy budai városrészekben 150 – 240 ezer forintos bérleti díjat kell havonta fizetni egy ilyen lakásért, amelyet 35-42 millió forintért lehet megvásárolni. Vidéken ugyanez jóval kevesebbe kerül, Győrben átlagosan 21 millió, Debrecenben 19,5 millió forint, Miskolcon még kedvezőbben 12-13 millióért keltek el ilyen méretű használt társasházi lakások idén. Igaz a vidéki albérletek olcsóbbak, 75 – 110 ezer forint körül szórnak. A nagy különbség a lakásbérlés és a hitellel történő vásárlás között az, hogy míg az albérlethez egy-két havi kaució a beugró, a hitel esetében jelentős önrészre, vagy pótlólagos fedezetbevonásra (például meglévő lakásra bejegyzett jelzálog) van szükség. Azt is figyelembe kell venni, hogy a hitel futamideje 20-30 év, a főiskola, egyetem 4-5 év, ezt követően a hitel fennmaradó része még jelentős, mivel a futamidő elején jellemzően nagyobb hányadban a kamatot törleszti az adós. 

Sajtókapcsolat: sajto@oc.hu, Otthon Centrum, Marketing és Kommunikációs Osztály