A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly országszerte 133 987 ingatlan cserélt gazdát. A legtöbb tranzakció a nagyobb városokban és a fővárosi kerületekben született: a budapesti listavezető több mint 3100 adásvétellel a XIII. kerület lett, a trend a nagyszabású ingatlanfejlesztések miatt a korábbi éveknek megfelelő. A sor végén az a 73, döntően száz főnél kisebb népességű település áll, ahol az előző évben nem cserélt gazdát egyetlen ingatlan sem. Mindez persze érthető, hiszen a népesség jelentősen befolyásolja az ingatlan adásvételi folyamatokat, értelmezte a tranzakciós adatokat Soóki-Tóth Gábor. Az Otthon Centrum elemzési vezetője elmondta, országos szinten a Miskolci járás 3464 tranzakcióval végzett az élen, amelyet a XIII. kerület 3127, míg a Debreceni járás 3070 ügylettel követett. A legtöbb tranzakciót összegző lista első tíz helyén három budapesti kerület és hét megyei jogú várost felölelő járás osztozik. A legkevesebb tranzakció a Bolyi és Pécsváradi járásokban történt, ahol összesen 115 adásvétel köttetett 2020-ban.

Izgalmas kérdés, hogy ezek a számok miként viszonyulnak a 2019-es értékekhez? A legnagyobb visszaesést Budapest és némi meglepetésre Pest megye néhány járása szenvedte el. A VI. kerület tavalyi értéke 731 db adásvétel volt, ami mindössze 53 százaléka a 2019-es számnak. A dobogóra még a Szigetszentmiklósi járás (1302 tranzakció), valamint az V. kerület (453 tranzakció) fért fel, utóbbi a 2019-es forgalom mindössze 62 százalékát érte el tavaly. A belvárosi kerületek közül a VII. és VIII. kerületben is jelentősen csökkent a forgalom.

„Az Otthon Centrum mérései alapján ez a tavalyi árakon is meglátszott, az említett belvárosi kerületekben tíz százalékkal mérséklődtek a lakásárak” – összegezte a következményeket a szakember, aki leszögezte: a visszaesésben szerepet játszhatott, hogy az előző évben Budapesten, illetve Pest megyében voltak a leghosszabb ideig érvényben a lezárások, és a kormányzati korlátozó intézkedések hatással voltak a tranzakciós számok alakulására.

Ugyanakkor nem mindenhol volt visszaesés az előző évben: 18 járásban és egy fővárosi kerületben nőttek a tranzakciószámok a 2019. évhez képest. A legnagyobb növekedést a Csurgói, Gönci és Sümegi járás mutatta, az adásvételek száma 10-15 százalékkal haladta meg az előző évi értéket. Bár ez igen figyelemre méltó, de a képet árnyalja, hogy az említett járásokban alig több mint 200 tranzakció köttetett. Budapest XI. kerületében ugyancsak növekedést mutatott a statisztika, a regisztrált 2952 tranzakció 7 százalékkal haladta meg a 2019-es értéket. Soóki-Tóth Gábor elmondta, a jelenséget részben az magyarázza, hogy a kerületben az elmúlt tíz évben nem adtak át annyi új építésű lakást, mint tavaly. Ezzel együtt a kerületben az értékesített panellakások száma szintén nőtt.

A járásonként ezer lakosra vetített fajlagos tranzakciószám 5,5-25,5 ezrelék között váltakozott, ami a korábbi évek értékéhez képest kisebb ráta. Figyelemre méltó, hogy népesség arányosan a legtöbb tranzakció a XIII. kerületben volt, ezer lakosra 25,7 adásvétel jutott, amelyet a IX. kerület 23,2, majd Siófoki járás 22,7-es értéke követett. A top tízbe Budapestről még a VII. és XI. kerület került be, de a vízpart szintén sláger volt tavaly, hiszen a Tiszafüredi és Keszthelyi járás is felkerült a listára. Némi meglepetésre a tízes listán szerepel még Bács-Kiskun megye két déli, Bácsalmási és Jánoshalmai járása is.

Ezer lakosra vetítve a legkevesebb tranzakció a Pilisvörösvári járásban történt (5,4 ezrelék), amelyet a Gyáli járás (6,2 ezrelék) és a XXIII. kerület (6,5 ezrelék) követ. Erre a listára felkerült még néhány fővárosi peremkerület is (a XVI., XVII. és XXII.), illetve Pest megyéből a Budakeszi, Vecsési, Gödöllői, Szentendrei járás. Az említett területeken ezer lakosonként 7,5-8,5 adásvétel történt.