Devizahitelezés szigorítása

A Pénzügyminisztérium a minap elkészítette tervezetét a Magyar Nemzeti Bank által néhány hete, a devizahitelezés szigorításáról szóló javaslatára. Ennek értelmében törvényileg lenne korlátozva, hogy ki mekkora hitelt vehetne fel és hitelbírálat során az eddigiekhez képest szigorúbb feltételeknek kellene megfelelni a hiteligénylőknek.

"A szabályozás megnehezítené a jelenleg olcsóbban hozzáférhető deviza alapú kölcsönök felvételét és átvállalását, amely tovább lassítaná az ingatlanok eladását, valamint drasztikusan szűkítené a hitelpiacot. A szigorítás kihat a hitelkiváltásra is, amely várhatóan a töredékére fog esni, hiszen a korábban nagy számban felvett CHF hiteleket csak drágább HUF hitellel lehet majd kiváltani. Erre, valószínűleg kevesen lesznek hajlandóak, illetve egyáltalán képesek és ezáltal befagyhat a piac." – hangsúlyozta Bánfalvi László, Otthon Centrum Hitel Centerét működtető HC Központ Kft ügyvezető igazgatója.

A tervezet főbb változások:

- A fedezet alapú hitelezés megszűnése; kölcsönt a jövőben csak hitelképesség, illetve hitelezhetőség vizsgálata alapján nyújtanának a pénzügyi intézménynek;
- Az adott ingatlanra maximálisan felvehető hitel szabályozása, amely forint hiteleknél a piaci érték maximum 75%-a, Euró alapú hitelnél 60%-a, míg minden más devizanemnél, ideértve a CHF hiteleket is, legfeljebb az ingatlan értékének 45%-a;
- Előírás a pénzügyi intézményeknek hitelezhetőségi limitek kidolgozására. A tervezet szerint, EUR alapú hitelkérelem esetén a hitelezhetőségi limit a forintban megállapított limit maximum 80%-a, míg minden más devizánál legfeljebb 60%-a lesz.

Az OCHC szerint a hezitálóknak érdemes megfontolni, hogy még a rendelet idénre tervezett hatályba lépése előtt elindítsák el a hitelfelvételüket. Az elmúlt néhány hónapban ugyanis megindult a bankok közötti verseny, egyes pénzintézetek egyre vonzóbb hitelkondíciókkal jelentek meg. Aki az év első felében, a banki szigorítások nyomán a jövedelme, vagy önereje miatt teljesen kikerült a hitelfelvevők köréből, most kihasználhatja, hogy kedvezőbben juthat hitelhez.
"A szigorítás mindenképpen rosszkor jönne a piacnak, annál is inkább, mivel az október elsejétől új lakások vásárlásakor igényelhető támogatott hiteltípus hatása, elsősorban a megkövetelt magas önerő miatt, elhanyagolhatónak tűnik. Nem fér kétség ahhoz, hogy jogos az MNB törekvése, hogy mérsékelje a hitelezési kockázatokat, a kérdés mégis az, hogy kell-e ilyen mértékben beavatkozni a piacba, és nem lehetne-e több lépcsőben végrehajtani a változtatásokat?" - mondta Bánfalvi László.

A szakember szerint fontos lenne az is, hogy a szabályozás különbséget tegyen új, illetve használt lakás vásárlási hitel között; új lakásnál, ideértve az első lakáshoz való jutást is, hitelfedezeti ráta (LTV) kedvezményt kellene biztosítani, ezzel is segítve a fiatalokat és ösztönözni a válságban lévő lakásépítést.

Tekintettel arra, hogy remélhetőleg az EUR meghatározó szerepet fog betölteni a gazdaságban, ezért nem indokolt az ilyen nagy mértékű megkülönböztetés a forint és EUR között. A 70%-os maximális LTV egyrészt elismerné az EUR hitelezés létjogosultságát és növekvő szerepét, másrészről nem zárná ki annak a lehetőségét, hogy az ügyfelek hozzájussanak egy kedvezőbb hitelkonstrukcióhoz.

Hitelközvetítői szabályozás

Szigorítás és szabályozás előtt áll a hitelközvetítői munka is, amire már régóta szüksége van a szakmának. A pénzügyi szolgáltatások közvetítésének szabályozását célzó törvénymódosító javaslata többek között szabályozná a közvetítő fogalmát, a közvetítés lehetséges formáit, a közvetítők és alközvetítők viszonyát, a közvetítővel szembeni elvárásokat, a felelősségi kérdéseket és a közvetítőkkel szemben támasztott szakmai követelményeket.

A módosító javaslatot várhatóan még idén tárgyalja a Parlament, amely 2010. január elsején kerülne bevezetésre. A már működő közvetítő cégeknek ugyanakkor bő fél év állna rendelkezésükre, hogy az új előírásokhoz igazítsák szervezetüket és üzletmenetüket.

"A közvetítő személyével kapcsolatban egyetértünk a törvényhozóval abban, hogy az ügyfelek érdekében, végzettséghez, szakképesítéshez, erkölcsi bizonyítványhoz kötve szigorítani kell a szakmai és emberi követelményeket. Emellett meg kell szabni a minimális tárgyi és pénzügyi feltételeket, legyen az tőkekövetelmény vagy felelősségbiztosítás, és előírni a folyamatos továbbképzést.– mondja Bánfalvi László.

A szakember szerint ugyanakkor ügyelni kell arra, hogy a közvetítői szintek számának drasztikus korlátozásával ne kerüljenek versenyhátrányba a már eddig is minőségi szolgáltatásokat nyújtó, jól képzett tanácsadókkal dolgozó ügynöki hálózatok. Megfelelő színvonalat csak megfelelő jövedelmezőséggel lehet biztosítani, így egy minden oldalról át nem gondolt döntéssel éppen a professzionális közvetítőket hoznák nehéz helyzetbe.