Az MNB egyik friss elemzése szerint a bankok előrejelzései alapján a lakossági hitelezésben a szigorítások megállása várható, sőt, a jelenlegi gyakorlathoz képest némi enyhítés várható az év végéig. "Bár a válság előtti időszakra jellemzőnél visszafogottabban, de különféle akciók indítása várható az év utolsó negyedében. Ezek elsősorban különböző egyszeri díjak elengedését, mérséklését, illetve a válság első hónapjaiban szigorúbb hitelbesorolást kapott települések kevésbé kockázatos kategóriába sorolását jelentik." – mondta Bánfalvi László, az Otthon Centrum Hitel Centerét működtető HC Központ Kft ügyvezető igazgatója. "A hitelfelvevők számára bizakodásra adhat okot emellett a forint árfolyam utóbbi hónapokban mutatott stabilitása is. A legalább egy éve rendben, késedelem nélkül fizető adósokat mindemellett hitelkiváltásra ösztönzik a bankok, nekik mindenképpen érdemes érdeklődniük, hogy kaphatnak-e kedvezőbb feltételeket a meglévő szerződésük helyett." – tette hozzá Bánfalvi László.

Az Otthon Centrum Hitel Centere szerint azonban nem várható enyhülés a konzervatív hitelezési arányokban. Ezek az arányok azt jelzik, hogy a fedezetként szolgáló ingatlan értékéhez mérten mennyi hitel adható; ezeket jelentősen lecsökkentették a bankok tavaly ősszel.

A válság egyik legszembetűnőbb hatása kétség kívül a hitelek devizanem-szerinti átrendeződése. Bár az alábbi diagram adataiban az árfolyamváltozások is szerepet játszanak (mivel a Magyar Nemzeti Bank forintban tartja nyílván a devizahitelek állományát), jól látható, hogy míg a devizahitel-állomány áprilistól csökkenésnek indult, a forintállomány júliustól – ugyan csupán pár százmilliós volumennel – pozitívra váltott. Az MNB jelentése szerint az euró alapú lakáshitelek térnyerése látványos volt az év első felében. Az ügyfeleknek jó hír, hogy ennek megfelelően, a bankok májusban elkezdték leszorítani az euró alapú hitelek kamatait. Az átlagos ráta így júliusban 7,43%-on állt. Forinthiteleknél hasonló a tendencia, itt 11,81% volt az átlagos ráta.

Lakossági lakáscélú hitelek állományának havi változása a válság kezdetétől (Mrd Ft)

Forrás: MNB

A biztató jelek ellenére sem könnyű egyértelműen előre jelezni a hitelpiac következő egy évét. Az igencsak rosszul teljesítő első félév után, az év hátralevő részében ugyanakkor a bankok jellemzően felívelő szakaszt várnak a lakáshitelezésben, és megmozdulhat a szabad felhasználású hitelek piaca is. Akik ugyanis eddig kivártak az ingatlanvásárlással és az ahhoz kapcsolódó hitelfelvétellel, azok a stabilabb forintárfolyamra, illetve a gazdaságról egyre gyakrabban érkező pozitív hírekre reagálva most bátrabban léphetnek.

Kérdés viszont, hogy az októberben bevezetendő, új lakásokra felvehető, államilag támogatott hiteltípus mennyit lendíthet a július óta igencsak visszaeső forgalmon. Erre többen várakozással tekintenek, azonban megállapítható, hogy a szigorú feltételek következtében nem várható roham ezen hitelekért. Több korlát közül kettőt emelnénk ki: egyrészt hogy csak új lakásra lehet igénybe venni, másrészt a minimális önerő 50%. Ebből egyértelművé vált, hogy igazi alternatíva a lakásvásárlásra továbbra is a piaci kamatozású hitel, ami igen széles körben elérhető, akár forint akár deviza alapon. Hosszabb távon viszont a bankok oldaláról egyértelműen optimizmusra adhat okot a nemrég megjelent kalkuláció, miszerint ma hazánkban a lakásállománynak 38%-a jelzáloggal terhelt, ami bőven alacsonyabb a nyugati országok mutatójánál.

"Az egyes bankokat megvizsgálva, látszik, hogy az elmúlt szűk egy évben kétpólusúvá vált a hitelpiac. Tőkehelyzetük, óvatosságuk, illetve az anyacég stratégiája alapján a hitelintézetek két csoportra oszthatóak: amelyek akarnak hitelezni, tehát a válság adta lehetőségeket piacszerzésre használják, illetve, amelyek csak a meglévő portfoliójukat kezelik, minél nagyobb biztonságra törekedve." – hangsúlyozta Bánfalvi László. Ha potenciális ügyfélként szeretnénk tisztában lenni azzal, hogy vajon melyik banknál kaphatjuk a legkedvezőbb elbírálást, vagy meglévő hitelünket szeretnénk kedvezőbb konstrukciójúra váltani, érdemes hitelközvetítőhöz fordulni, hiszen ők naprakész információval rendelkeznek a bankokról.

Az értékbecsléseknél is nagy különbségek adódhatnak az egyes bankok között. Nem elég a publikus kondíciólistákat végigböngészni, és az alapján bankot választani. Előfordulhat, hogy egy bank – bár hitelkondíciói nem a legvonzóbbak – a többieknél magasabb hitelfedezeti értéket állapít meg az ingatlanra, amire így, a kondíciók kis eltérése esetén, akár a legmagasabb hitelösszeget kaphatjuk az összes bank közül. A jó bankválasztással tehát egyértelműen sokat nyerhetünk.

Bánfalvi László szerint üdvözlendő a nagy bankok többsége által a múlt héten aláírt etikai kódex. Az új szabályok betartásának folyamatos és teljes körű biztosítása azonban nagy feladatot róhat a nagyobb bankokra. "Reményeim szerint a kódex alkalmazása kihatással lesz majd a hitelközvetítői piacra is, és gyorsítani fogja annak tisztulását." – tette hozzá a szakértő.