Robbanásszerűen emelkedett a gépjárműállomány Magyarországon, amely korábban nem ismert közlekedési és parkolási gondokat okoz a városokban: az Otthon Centrum kimutatásai szerint a megváltozott közlekedési szokások az ingatlanpiacon is éreztetik hatásukat, a garázsok esetében egészen drámai áremelkedés érzékelhető. „Budapesten a garázsok ára az elmúlt öt évben megduplázódott” – ismertette az Otthon Centrum felméréseit Soóki-Tóth Gábor vezető elemző, aki elmondta, a tendencia vidéken is hasonló.

A 2008-ban kezdődő gazdasági válság éveiben 3 millió körüli gépjárműállomány 2018-ra több, mint 600 ezerrel növekedett. Budapesten közlekedik a legtöbb személygépkocsi (660 ezer), a legnagyobb átlag feletti növekedést pedig Pest megyében mérte a Központi Statisztikai Hivatal. Itt az utóbbi hét évben majdnem harmadával nőtt az autók száma és meghaladja a félmilliót. Hasonló a növekedés Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, de szintén átlag feletti volt az emelkedés Fejér, Győr-Moson-Sopron és az ezeknél lényegesen kevesebb autóval rendelkező Nógrád megyében is: ezekben a megyékben negyedével nőtt az állomány.

A helyzet nemcsak közlekedési nehézségeket okoz a dugók és az állandó torlódások miatti kellemetlenségekkel, hanem a parkolás terén is kihívásokat jelent a megyei jogú városokban és a főváros belső kerületeiben. A fizető övezetek bevezetése sem jelentett megoldást, csak kismértékben csökkentette a parkolóhelyek iránti keresletet: mivel a helyben lakók, kedvezményesen közterületen tárolt autóinak száma nőtt, ezért a szabad fizetős helyek száma csökkent. A leginkább problémás övezetek a sűrűn beépített századfordulós bérházakkal beépült, illetve a két világháború között felhúzott városrészek, ahol minimális az épületekben található garázs. De a 60-as, 70-es évtizedekben épített lakótelepeken sem jobb a helyzet, mivel az akkori alacsony szintű gépkocsi tulajdonlás miatt a lakásszámhoz képest eleve kevés szabadtéri parkolóhelyet alakítottak ki, az épületekben pedig csak a 80-as évektől alakítottak ki garázsokat.

A parkolási problémák megnyugtató megoldása a saját garázs, vagy zárt beálló bérlése, illetve vásárlása. A kétezres évek elejének lakásépítési boomja során a beruházók fájón tapasztalták, hogy a vevők csak kisebb arányban vásárolták meg a lakásokhoz egyébként kötelezően megépítendő parkolóhelyeket. Különösen a szűkebb telkeken építkezők igyekeztek – a jogszabályban engedélyezett módon – pénzbeni megváltással élve, kevesebb parkolót építeni. Mára alapvetően megváltozott a helyzet: a fővárosban főleg a szűkös telekméretek miatt egyedül a VIII. kerületi projektek egy részére volt jellemző, hogy a lakásszámnál kevesebb garázshelyet építettek. A többi fővárosi kerületben és a vidéki megyei jogú városokban a lakásszámnak megfelelő, vagy kicsit magasabb az új társasházi projektekben épített garázsszám.

A változások alapvető fordulatot hoztak Budapesten, ahol a garázsok ára az elmúlt öt évben megduplázódott és 2,3 millió forintról 4,8 millió forintra nőtt. „A belvárosi kerületekben pedig már 5 millió forint fölött lehet garázst vásárolni, de a külső kerületekben is több mint 4 milliót kérnek érte” – ismertette az adatokat Soóki-Tóth Gábor, aki a legolcsóbb területekről szólva elmondta: a III. és XIII. kerületben lehet a legkevesebb pénzért garázst vásárolni, itt átlagosan 3,5 millióért kelnek el a gépkocsitárolók. Nem sokkal maradnak el ettől a vidéki megyei jogú városok, ezekben jellemzően 3,2 millió forintot ér egy garázs idén. „Az árak itt is megduplázódtak az elmúlt öt évben” – jegyezte meg a vezető elemző, aki elmondta: az új lakásprojektekben a felszíni beállóhelyek ennek feléért is elérhetőek.

A garázspiac pörgése azonban elmarad a lakáspiacétól, ami nemcsak a kisebb kereslet, hanem alighanem a hirtelen megugrott árszinttel is magyarázható. Az Otthon Centrum tapasztalatai szerint a használt garázsok lassabban találnak gazdára, mint a lakások. Az országos átlag 169 nap volt az év első kilenc hónapjában, Budapesten pedig ennél több, 197 nap kellett egy garázs értékesítéséhez.

A fővárosi parkolási helyzetet nyilván nem fogja megoldani, de valamelyest átrendezheti a közlekedési szokások változása is: határozottan terjednek és növekednek a gépjármű-megosztó szolgáltatások, amelyek idővel hatással lehetnek a belső kerületek lakóinak életére, akik a sok költséggel és állandó parkolási gondokkal járó saját autó helyett áttérnek a közösségi bérautó használatára. Ugyanakkor a nemzetközi városfejlesztési trendeknek megfelelően várhatóan a jövőben nőni fog az autómentes, vagy csillapított forgalmú belvárosi közutak aránya, nagyobb teret kapnak a kerékpárral vagy gyalogosan közlekedők, ami a közterületi parkolóhelyek számának csökkenésével jár, így a garázstulajdonosoknak nem kell drasztikusan visszaeső kereslettől tartaniuk.

Robbanásszerűen emelkedett a gépjárműállomány Magyarországon, amely korábban nem ismert közlekedési és parkolási gondokat okoz a városokban: az Otthon Centrum kimutatásai szerint a megváltozott közlekedési szokások az ingatlanpiacon is éreztetik hatásukat, a garázsok esetében egészen drámai áremelkedés érzékelhető. „Budapesten a garázsok ára az elmúlt öt évben megduplázódott” – ismertette az Otthon Centrum felméréseit Soóki-Tóth Gábor vezető elemző, aki elmondta, a tendencia vidéken is hasonló.

A 2008-ban kezdődő gazdasági válság éveiben 3 millió körüli gépjárműállomány 2018-ra több, mint 600 ezerrel növekedett. Budapesten közlekedik a legtöbb személygépkocsi (660 ezer), a legnagyobb átlag feletti növekedést pedig Pest megyében mérte a Központi Statisztikai Hivatal. Itt az utóbbi hét évben majdnem harmadával nőtt az autók száma és meghaladja a félmilliót. Hasonló a növekedés Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, de szintén átlag feletti volt az emelkedés Fejér, Győr-Moson-Sopron és az ezeknél lényegesen kevesebb autóval rendelkező Nógrád megyében is: ezekben a megyékben negyedével nőtt az állomány.

A helyzet nemcsak közlekedési nehézségeket okoz a dugók és az állandó torlódások miatti kellemetlenségekkel, hanem a parkolás terén is kihívásokat jelent a megyei jogú városokban és a főváros belső kerületeiben. A fizető övezetek bevezetése sem jelentett megoldást, csak kismértékben csökkentette a parkolóhelyek iránti keresletet: mivel a helyben lakók, kedvezményesen közterületen tárolt autóinak száma nőtt, ezért a szabad fizetős helyek száma csökkent. A leginkább problémás övezetek a sűrűn beépített századfordulós bérházakkal beépült, illetve a két világháború között felhúzott városrészek, ahol minimális az épületekben található garázs. De a 60-as, 70-es évtizedekben épített lakótelepeken sem jobb a helyzet, mivel az akkori alacsony szintű gépkocsi tulajdonlás miatt a lakásszámhoz képest eleve kevés szabadtéri parkolóhelyet alakítottak ki, az épületekben pedig csak a 80-as évektől alakítottak ki garázsokat.

A parkolási problémák megnyugtató megoldása a saját garázs, vagy zárt beálló bérlése, illetve vásárlása. A kétezres évek elejének lakásépítési boomja során a beruházók fájón tapasztalták, hogy a vevők csak kisebb arányban vásárolták meg a lakásokhoz egyébként kötelezően megépítendő parkolóhelyeket. Különösen a szűkebb telkeken építkezők igyekeztek – a jogszabályban engedélyezett módon – pénzbeni megváltással élve, kevesebb parkolót építeni. Mára alapvetően megváltozott a helyzet: a fővárosban főleg a szűkös telekméretek miatt egyedül a VIII. kerületi projektek egy részére volt jellemző, hogy a lakásszámnál kevesebb garázshelyet építettek. A többi fővárosi kerületben és a vidéki megyei jogú városokban a lakásszámnak megfelelő, vagy kicsit magasabb az új társasházi projektekben épített garázsszám.

A változások alapvető fordulatot hoztak Budapesten, ahol a garázsok ára az elmúlt öt évben megduplázódott és 2,3 millió forintról 4,8 millió forintra nőtt. „A belvárosi kerületekben pedig már 5 millió forint fölött lehet garázst vásárolni, de a külső kerületekben is több mint 4 milliót kérnek érte” – ismertette az adatokat Soóki-Tóth Gábor, aki a legolcsóbb területekről szólva elmondta: a III. és XIII. kerületben lehet a legkevesebb pénzért garázst vásárolni, itt átlagosan 3,5 millióért kelnek el a gépkocsitárolók. Nem sokkal maradnak el ettől a vidéki megyei jogú városok, ezekben jellemzően 3,2 millió forintot ér egy garázs idén. „Az árak itt is megduplázódtak az elmúlt öt évben” – jegyezte meg a vezető elemző, aki elmondta: az új lakásprojektekben a felszíni beállóhelyek ennek feléért is elérhetőek.

A garázspiac pörgése azonban elmarad a lakáspiacétól, ami nemcsak a kisebb kereslet, hanem alighanem a hirtelen megugrott árszinttel is magyarázható. Az Otthon Centrum tapasztalatai szerint a használt garázsok lassabban találnak gazdára, mint a lakások. Az országos átlag 169 nap volt az év első kilenc hónapjában, Budapesten pedig ennél több, 197 nap kellett egy garázs értékesítéséhez.

A fővárosi parkolási helyzetet nyilván nem fogja megoldani, de valamelyest átrendezheti a közlekedési szokások változása is: határozottan terjednek és növekednek a gépjármű-megosztó szolgáltatások, amelyek idővel hatással lehetnek a belső kerületek lakóinak életére, akik a sok költséggel és állandó parkolási gondokkal járó saját autó helyett áttérnek a közösségi bérautó használatára. Ugyanakkor a nemzetközi városfejlesztési trendeknek megfelelően várhatóan a jövőben nőni fog az autómentes, vagy csillapított forgalmú belvárosi közutak aránya, nagyobb teret kapnak a kerékpárral vagy gyalogosan közlekedők, ami a közterületi parkolóhelyek számának csökkenésével jár, így a garázstulajdonosoknak nem kell drasztikusan visszaeső kereslettől tartaniuk.