Budapest lemaradt - a megyék szárnyaltak

Tavaly egyedül itt csökkent a lakáspiac; a főváros azonban nem mutat egységes képet; míg nagyobb, 5-15% -os visszaesés volt a budai kerületekben és a belvárosban, addig a külső pesti kerületek többségében és a Budán, a II. kerület külső részén 5-10 százalékkal, a XII. kerületbenben pedig 20 százalékkal több adásvétel volt 2016-ban, mint az előző évben.

Budapestet leszámítva valamennyi megyében több lakást adtak el tavaly, mint egy évvel korábban. Így történt a fővárost körülvevő Pest megyében is, ahol 28%-kal nőtt az adásvételek száma az előző évhez képest. Ez a növekedési dinamika kétszerese volt az országos növekedési rátának, de így is elmaradt Nógrád (39%), Heves (32%) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (29%) növekedési ütemétől – igaz ezekben a megyékben korábban igencsak pangott az ingatlanpiac.

A vidéki régióközpontokban is megfigyelhető a városi agglomerációk előnye az adott várossal szemben, de ennek mértéke elmarad a fővárosétól. A legnagyobb ütemben a Székesfehérvár környéki eladások száma emelkedett meg 2015-höz képest, közel 40%-al. A győri agglomerációtól eltekintve – ahol nem történt változás – a többi nagyvárosi agglomerációban is 30-34%-os növekedést mutattak a tranzakciók a 2015-ös adatokhoz képest. Ez Debrecenben ezret meghaladó, a nagyobb agglomerációkban 600, a kisebbekben 400 lezárt lakás adásvételi tranzakciót jelent éves szinten.

2017-ben marad a 150.000 körüli adásvétel

A 2016-ban regisztrált 146 ezer lakástranzakció 9%-kal volt több, mint 2015-ben. Várhatóan idén a lakáspiaci forgalom eléri, ideális esetben meghaladja majd a 150 ezer tranzakciót. A növekedés üteme azonban lassulni látszik, az előző években tapasztalt két számjegyű növekedési érték idén 6%-ra mérséklődhet. 2017-ben a tranzakciószámok 1000 lakosra vetített értéke alapján továbbra is a főváros lesz a csúcstartó. Az idei évben várható 38-40 ezer tranzakció nem jelent lényeges változást tavalyhoz, vagy akár 2015. évhez képest. A forgalombővülés idén is a belső kerületekből a külső kerületekbe helyeződik át.

Az agglomerációban a legnagyobb, akár 10%-ot meghaladó tranzakciószám növekedés Dunakeszi és Szigetszentmiklós mellett a Gödöllői és a Ceglédi járásokban tűnik reálisnak.  A megyei jogú városokban és környékükön 5-10%, míg a legnagyobb városokban 5% körüli növekedés várható a tranzakciószámokban (elsősorban a jóval magasabb bázis érték okán), de lényeges különbség nem várható a megyeszékhelyek között.  

A Balaton környékén Balatonfüred, Siófok, Balatonalmádin 5%-os forgalom bővülés valószínűsíthető. A Balaton térségében a tranzakciószám bővülés mellett erőteljes vándorlási többlet is jelentkezett az elmúlt években.